2008. szeptember 15., hétfő

Kányádi Sándor: Felemás őszi ének


építsd föl minden éjszaka
építsd föl újra s újra
amit lerombol benned a
nappalok háborúja


ne hagyd kihunyni a tüzet
a százszor szétrúgottat,
szítsd a parazsat, nélküled
föl újra nem loboghat


nevetségesen ismerős
minden mit mondtam s mondok
nehéz nyarunk volt itt az ősz
s jönnek a téli gondok


már csak magamat benned és
magamban téged óvlak
ameddig célja volna még
velünk a fönnvalónak

2 megjegyzés:

Adrienne írta...

Én a verseket és az illusztrációkat is nagyon szeretem ezen az oldalon, legalább olyan jól válogatod össze őket, mint a gyöngyöket :-)

Ary írta...

Szeretem ezt a verset. Régen olvastam, de most pont jókor jött!!! :)

Blog Widget by LinkWithin