2012. november 17., szombat

Mindegy...


Reményik Sándor : Mindegy

Ha ezt a szót, e kurta szót
Ki tudnám egyszer ejteni
Egyszerűn, hangsúlytalanul,
Ahogy ágról a zuzmara pereg,
Ahogy az esőcsepp a mélybe hull...
Ha tudnám egyszer ezt kiejteni
Vigaszt nem várón, visszhangtalanul.
Ha tudnám egyszer ezt úgy ejteni,
Hogy nem kellene mögé rejteni
Fájó lemondást, keserű dacot,

Titkolt reményt, elfojtott haragot.
Ha úgy ejthetném, hangsúlytalanul,
Ahogy ágról a zuzmara pereg,
Ahogy az esőcsepp a mélybe hull.

Akkor én derült volnék, mint az ég,
És nyugodt, mint a halottaknak arca
Az ünnepi, ravatalos szobában,
És rendületlen, mint az Alpesek,
S erős, mint az Isten a magasságban.





2012. augusztus 14., kedd

Púder

A Picasa-m haldoklik...minimális szerkesztéssel kis csödei termés...a csodamedál egyelőre még csak így...




2012. július 1., vasárnap

Shine







minta: Arduinna


Kis szerény, észrevehetetlen darab:)...és pont úgy érzem magam, ahogy ez ragyog:)

2012. június 29., péntek

Bertók László: Egy pici ráadást csa




Egy pici ráadást csak... Azt a két szem cseresznyét,
aminek a szára méréskor (a végén) mindig beleakad
a többibe.. Azt a három-négy másodpercet (percet?),
amíg még úgysem indul el a vonat... Azt a lassuló
simogatást, ami már benne maradt a tenyeredben...
Azt az utolsó (utolsó előtti?) szárnycsapást, amitől 
hullámot vet a levegő... Azt a hajszálnyi nyílást
az ajtón, amelyen átfér a hallgatás... Azt a csukott
vonatablakot, amit nem sikerült lehúznod már, de
amelyen keresztül elszánt próbálkozásaidon
(tétova ügyetlenkedéseden?) még mosolyogni lehet...
Azt a hirtelen elindulást (-szakadást?), amihez 
látszólag semmi közöd már, de amelyen átlökődik
(átölelkezik?) még az esendőség... Azt a pillanatot,
amikor a nap mintha egy könnycsepptől
villanna föl a szemedben... Azt az egyre sebesebb,
távolba vesző (spontán?) integetést (félszárnyú
madarat?), amitől a kettéhasadt ég
ugyanúgy csapkod a bordáink között.





2012. április 21., szombat

Soha...




Ne csak szajkold, hanem higgyed is végre, hogy minden, minden másképp történik. Egy napon megérint az élet; másképp, máskor, más szándékkal, mint valaha is képzelted. Megérint, és köznapod megtelik a csodálatossal. Szökőkutak fakadnak az aszfaltból, egy ember kitárul, az oroszlánok kézből esznek. Az érintés tudatos és erős. Isten soha nem szeszélyes
Márai Sándor : Az érintés

2012. április 5., csütörtök

2012. február 5., vasárnap

Téli vasárnap...


Ne várj nagy dolgot 
életedbe,
kis hópelyhek az 
örömök,
szitáló, halk
szirom-csodák,
rajtuk Isten szól,
jövök...

Reményik Sándor




2012. január 30., hétfő

2012. január 1., vasárnap

Új évre

Talán segít a mindennapokban...



Ima

Ha minden angyal, a világ minden lángelméje 
tanulmányozta volna, 
mi válik hasznodra ebben vagy abban a helyzetben, 
miféle szenvedés, 
kísértés vagy fájdalmas veszteség, 
nem találhattak volna 
hozzád illőbbet, 
mint azt, ami ért. 

Isten örök Gondviselése 
Kezdettől fogva kigondolta, 
hogy ezt a keresztet saját Szívéből 
értékes ajándékként neked adja.

Mielőtt elküldötte volna, 
mindentudó szemével megszemlélte, 
isteni értelmével átgondolta, 
bölcs igazságosságosságával megvizsgálta, 
szerető irgalmával átmelegítette.


Mind a két kezével megmérte, 
hogy egy milliméterrel se legyen nagyobb, 
egy milligrammal se nehezebb a kelleténél.

Azután megáldotta szent nevével, 
fölkente kegyelmével, 
beléje lehelte vigaszát, 
és még egyszer rád és bátorságodra pillantott.


Így most egyenesen az égből jön feléd, 
mint Istennek hívása, 
s könyörülő szeretetének ajándéka, 
hogy egészen önmagaddá légy, 
és Istenben megtaláld beteljesülésedet.


Szalézi Szent Ferenc





Blog Widget by LinkWithin