A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hétköznapok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hétköznapok. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. február 5., vasárnap

Téli vasárnap...


Ne várj nagy dolgot 
életedbe,
kis hópelyhek az 
örömök,
szitáló, halk
szirom-csodák,
rajtuk Isten szól,
jövök...

Reményik Sándor




2012. január 1., vasárnap

Új évre

Talán segít a mindennapokban...



Ima

Ha minden angyal, a világ minden lángelméje 
tanulmányozta volna, 
mi válik hasznodra ebben vagy abban a helyzetben, 
miféle szenvedés, 
kísértés vagy fájdalmas veszteség, 
nem találhattak volna 
hozzád illőbbet, 
mint azt, ami ért. 

Isten örök Gondviselése 
Kezdettől fogva kigondolta, 
hogy ezt a keresztet saját Szívéből 
értékes ajándékként neked adja.

Mielőtt elküldötte volna, 
mindentudó szemével megszemlélte, 
isteni értelmével átgondolta, 
bölcs igazságosságosságával megvizsgálta, 
szerető irgalmával átmelegítette.


Mind a két kezével megmérte, 
hogy egy milliméterrel se legyen nagyobb, 
egy milligrammal se nehezebb a kelleténél.

Azután megáldotta szent nevével, 
fölkente kegyelmével, 
beléje lehelte vigaszát, 
és még egyszer rád és bátorságodra pillantott.


Így most egyenesen az égből jön feléd, 
mint Istennek hívása, 
s könyörülő szeretetének ajándéka, 
hogy egészen önmagaddá légy, 
és Istenben megtaláld beteljesülésedet.


Szalézi Szent Ferenc





2011. október 31., hétfő

2011. október 24., hétfő

2011. július 3., vasárnap

Mára meg ez...

Garai Gábor:  Bizalom

                                  S ha százszor is becspnak és ezerszer 
                                  csalódom abban, kinek szívemet, 
                                  mint álmából a rózsát, kitakartam, 
                                  s ha épp az árul el, kit életemmel 
                                  fedeztem én, 
                                  s ha tulajdon fiam 
                                  tagad meg, 
                                  s ha nem harminc ezüstért, 
                                  de egy rongy garasért adnak el engem 
                                  barátaim, 
                                  s ha megcsal a reménység, 
                                  s ha kudarcaim térdre kényszerítenek 
                                  és elátkozom már, hogy megszülettem, 
                                  s ha csak a bosszút hízlalja a hála 
                                  híveimben, 
                                  s ha rágalom kerít be,- 
                                  akkor se mondom,hogy nem érdemes!
                                
                                  Akkor se mondom, hogy nem érdemes 
                                  hinni az emberben, akkor se mondom, 
                                  hogy megélek magam is, néptelen magányban, mert irgalmatlan az 
                                  élet.-

                                  De csöndes szóval eltűnődve mondom: 
                                  bizalmam sarkig kitárt kapu, 
                                  nem verhet rá lakatot a gyanú; 
                                  ki-bejár rajta bárki szabadon.
                                  Egy besurrant csaló tiszteletére 
                                  nem állítok őrséget tíz igaznak! 
                                  Kit tegnap itt gyöngeség bemocskolt, 
                                  megtisztálkodva ma betérhet újból; 
                                  ki kétélű késsel jött ide ma, 
                                  köszönthet holnap tiszta öleléssel!

                                  Nem, nem a langy irgalmat hirdetem. 
                                  Nem hirdetek bocsánatot a rossznak, 
                                  kegyelmet a hazugnak, 
                                  nem tudok 
                                  mentséget a könnyes képmutatásra, 
                                  s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm, 
                                  akár a nyers önzés orvtámadását.
                                  
                                  De hirdetem, hogy bűneink mulandók! 
                                  Mint a mammut és az ősgyík, a múltba 
                                  porlad a gyűlölet és a gyanakvás; 
                                  dühünk lehűl, 
                                  csak szerelmünk örök.
                                  S halandó gyarlóságai között 
                                  csupán maga az ember halhatatlan. 

                                  Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen 
                                  irgalmas vára bizalomból épül; 
                                  s az önmagával vívott küzdelemben 
                                  csak jósága szolgálhat menedékül.



2011. június 30., csütörtök

Mára....


GARAI GÁBOR: JÓKEDVET ADJ

Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan -
ahhoz is csak jókedvet adj , Uram.

2011. június 29., szerda

Lehet dolgozni....




...végére értem a szokásos nyár eleji nagytakarításnak, selejtezésnek....vajon meddig lesz ilyen üres az asztalom? :)..az első képen a "szoba kilátással"...virágzik a a hortenziám :)

2011. február 14., hétfő

február 14.

:)
Levél

Magamat ajánlom szívemnek szíviben,
Tartson mind holtiglan igaz szeretetben;
Tétovázó szívet hozzám ne viseljen
Hanem igaz és hű ő mindenkor legyen.

Készebb vagyok, szívem, koporsóban szállni,
Hogy sem nálad nélkül ez világban lakni;
Nálad nélkül nincsen semmi én örömem
Veled vagyon, szívem, és gyönyörűségem.
 
(Radvánszky János)

Blog Widget by LinkWithin