Mindegy...

Reményik Sándor : Mindegy

Ha ezt a szót, e kurta szót

Ki tudnám egyszer ejteni

Egyszerűn, hangsúlytalanul,

Ahogy ágról a zuzmara pereg,

Ahogy az esőcsepp a mélybe hull...

Ha tudnám egyszer ezt kiejteni

Vigaszt nem várón, visszhangtalanul.

Ha tudnám egyszer ezt úgy ejteni,

Hogy nem kellene mögé rejteni

Fájó lemondást, keserű dacot,

Titkolt reményt, elfojtott haragot.

Ha úgy ejthetném, hangsúlytalanul,

Ahogy ágról a zuzmara pereg,

Ahogy az esőcsepp a mélybe hull.

Akkor én derült volnék, mint az ég,

És nyugodt, mint a halottaknak arca

Az ünnepi, ravatalos szobában,

És rendületlen, mint az Alpesek,

S erős, mint az Isten a magasságban.

Nem TŰntem el... :)

Púder

A Picasa-m haldoklik...minimális szerkesztéssel kis csödei termés...a csodamedál egyelőre még csak így...

Shine

minta: Arduinna

Kis szerény, észrevehetetlen darab:)...és pont úgy érzem magam, ahogy ez ragyog:)

Bertók László: Egy pici ráadást csa

Egy pici ráadást csak... Azt a két szem cseresznyét,

aminek a szára méréskor (a végén) mindig beleakad

a többibe.. Azt a három-négy másodpercet (percet?),

amíg még úgysem indul el a vonat... Azt a lassuló

simogatást, ami már benne maradt a tenyeredben...

Azt az utolsó (utolsó előtti?) szárnycsapást, amitől 

hullámot vet a levegő... Azt a hajszálnyi nyílást

az ajtón, amelyen átfér a hallgatás... Azt a csukott

vonatablakot, amit nem sikerült lehúznod már, de

amelyen keresztül elszánt próbálkozásaidon

(tétova ügyetlenkedéseden?) még mosolyogni lehet...

Azt a hirtelen elindulást (-szakadást?), amihez 

látszólag semmi közöd már, de amelyen átlökődik

(átölelkezik?) még az esendőség... Azt a pillanatot,

amikor a nap mintha egy könnycsepptől

villanna föl a szemedben... Azt az egyre sebesebb,

távolba vesző (spontán?) integetést (félszárnyú

madarat?), amitől a kettéhasadt ég

ugyanúgy csapkod a bordáink között.

Simon András: A lélek örök honvágya

Tavaszka...

inspiráció: Stacey Gibson

Soha...

Ne csak szajkold, hanem higgyed is végre, hogy minden, minden másképp történik. Egy napon megérint az élet; másképp, máskor, más szándékkal, mint valaha is képzelted. Megérint, és köznapod megtelik a csodálatossal. Szökőkutak fakadnak az aszfaltból, egy ember kitárul, az oroszlánok kézből esznek. Az érintés tudatos és erős. Isten soha nem szeszélyes

Márai Sándor : Az érintés

NagyonLilaKarkötő

minta: Arduinna

18.

Ma 18 éves a fiam. Nem kívántam neki mást, csak bátorságot az élethez.

Téli vasárnap...

Ne várj nagy dolgot 

életedbe,

kis hópelyhek az 

örömök,

szitáló, halk

szirom-csodák,

rajtuk Isten szól,

jövök...

Reményik Sándor

Valami...

azért készült....ajándék egy nagyon kedves barátnőmnek...

Új évre

Talán segít a mindennapokban...

Ima

Ha minden angyal, a világ minden lángelméje 

tanulmányozta volna, 

mi válik hasznodra ebben vagy abban a helyzetben, 

miféle szenvedés, 

kísértés vagy fájdalmas veszteség, 

nem találhattak volna 

hozzád illőbbet, 

mint azt, ami ért. 

Isten örök Gondviselése 

Kezdettől fogva kigondolta, 

hogy ezt a keresztet saját Szívéből 

értékes ajándékként neked adja.

Mielőtt elküldötte volna, 

mindentudó szemével megszemlélte, 

isteni értelmével átgondolta, 

bölcs igazságosságosságával megvizsgálta, 

szerető irgalmával átmelegítette.

Mind a két kezével megmérte, 

hogy egy milliméterrel se legyen nagyobb, 

egy milligrammal se nehezebb a kelleténél.

Azután megáldotta szent nevével, 

fölkente kegyelmével, 

beléje lehelte vigaszát, 

és még egyszer rád és bátorságodra pillantott.

Így most egyenesen az égből jön feléd, 

mint Istennek hívása, 

s könyörülő szeretetének ajándéka, 

hogy egészen önmagaddá légy, 

és Istenben megtaláld beteljesülésedet.

Szalézi Szent Ferenc