...és folytatódott Réka ajándékával, egy gyönyörűen megvarrt kord-táskával...csak ámulok és bámulok, milyen szép, milyen tökéletes....nagyon-nagyon köszönöm :)
A rutintalanságom miatt kerek 10 órán keresztül készítettem :)....sok részlete nem tetszik, és sokat egészen másképp fogok csinálni, ha még egyszer majd ekkora fába vágom a fejszémet. Ajándék lesz egy gyöngyös barátnőmnek, remélem, azért neki összességében fog tetszeni, és engedi, hogy az angyalka őrködjön felette....
Vasárnap délután, nézd, mindent elborít az a hó, mit vártunk lent a sár helyett Megjött a hóesés, és aki égre néz, a szemét nem tudja nyitva tartani
Mert a hó vastagon kavarog Végre az, az, amit akarok Ez egyszer az, amit akarok Eljött és vastagon kavarog
Vasárnap délután, és semmi lárma nincs, csak neszek, és gázolsz kristályszőnyegen S ahhoz hogy így legyen, várnom kellett nekem, sár helyett nagyon kívánni hóesést
Hát megjött, gazdagon kavarog Ez egyszer az, amit akarok Végre az, az, amit akarok Eljött és gazdagon kavarog
Húzz fel másik cipőt, gyorsan, úgy készülődj, mint egy nagy út előtt, nagyon nagy út előtt Mintha más, távoli várost hódítani indulnál,gyere, vágjunk neki
Vasárnap délután várost hódítani gyere el, mert végre itt a hóesés Vártunk rá eleget, eljött a sár helyett, a szemünk nem tudjuk nyitva tartani
Mert a hó vastagon kavarog Végre az, az, amit akarok Ez egyszer az, amit akarok Eljött és gazdagon kavarog
(nagyjából annyira vagyok én is elhavazva, mint az a képen látszik....)
Nem szoktam, nem szoktam kalickába hálni, de szoktam, de szoktam Valahol leszállni, magamra találni, mindent odaadni, tollam ragyogtatni.
Szárnyammal rácsaim szálig lekaszálni, szoktam én, szoktam én földön is kószálni, százfelé osztatni, tollam szikráztatni. Nem is szikráztatni: halált halasztgatni.
Szerelem, szerelem, jaj, velem mit tettél? Hogyha már ezt tetted, kicsit időzhetnél. Maradj deres őszig, maradj nap hulltáig, fehér hold keltéig, koporsóm teléig.
Nem szoktam, nem szoktam társamra találni, de szoktam, de szoktam társakra találni. Szivemet eloldom mindig, amikor kell. De tetőled, sorsom, a halál sem old el.